Parajdi só: minden, amit érdemes tudnod

Mi az a parajdi só, honnan érkezik, és miben különbözik az egyszerű asztali sótól? Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Ha csak egy cikket olvasol el ebben a témában, ez legyen az!

Kezdjük az elején!

Mi is a parajdi só tulajdonképpen?

A parajdi só az erdélyi sóvidék miocén földtörténeti korban keletkezett kincse. Az értékes ásványi anyagot már az ókori görögök is bányászták, Szent István király parajdi sót szállító hajói pedig 1003 után már rendszeresen közlekedtek a Maroson.

A parajdi só nem csupán 84 féle ásványi anyagot tartalmaz, de megtalálható benne az a természetes őstengeri iszap is, amelyet a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható konyhasóból kivonnak.

A kézzel bányászott, és aprított parajdi só mindezek mellett mentes továbbá minden környezeti szennyeződéstől és adalékanyagtól is.

Alkalmazási területei

A parajdi sót leginkább ízületi és légúti betegségek tüneteinek enyhítésére használják. Mivel a só természetes antihisztamin, asztma esetén alkalmazása legalább olyan hatásos, mint a receptre kapható készítményeké. Inhalálással alkalmazva tisztítja a hörgőket, segít a száraz köhögés csillapításában is. 

Ezen kívül sokan használják fürdővízbe, vagy bőrtisztításra baktériumölő tulajdonsága miatt, de segít a köszvény, vagy egyéb izületi gyulladások enyhítésében is. 

Sótéglaként alkalmas arra, hogy terápiás célú sószobát építsenek belőle, de alkalmazzák sóasztalok, vagy sóhomokozók feltöltésére egyaránt. 

Vízben feloldva ivókúraként használva segít az álmatlanság, valamint a fejfájás kezelésében, serkenti a vérkeringést és a koncentrációt is javítja. Ha parajdi sót vízben feloldunk fog- és szájápolásra egyarán használhatjuk, hiszen a kapott oldat megakadályozza a fogkőképződést, ezzel megelőzve a fogszuvasodást. 

Nem elhanyagolható fertőtlenítő, vízlágyító és tisztító hatása sem, ezért a háztartások nélkülözhetetlen kelléke, a háziasszonyok egyik legjobb segítőtársa lehet. 

Mindezeken túl a tisztított parajdi só teljesen hagyományos módon, ételek ízesítésére is használható.

Összetétele

A parajdi sót kézzel bányásszák, majd apró darabokra törik, ezután csomagolják. Külsőleg is eltér a hagyományos sóktól, hiszen a benne található iszap miatt különleges olajesszenciát tartalmaz. Ha nem tisztított parajdi sót, hanem natúr sótömböt használunk, ez az értékes szürkés iszap a fürdősó használata után fennmarad például a kádban, a víz leengedése után, valamint megmarad a bőrön is. 

Javasolják, hogy néhány percig ne is törölközzön meg az ember, hogy minél táplálóbb legyen a bőrnek, hiszen ezt az iszapot pakolásként a gyógyászatban és a szépségiparban egyaránt használják.

A természetes kristálysóban az emberi szervezetet felépítő összes elem megtalálható a konyhasóval szemben, amely csupán egy finomított ipari termék. Utóbbi, mielőtt az asztalunkra kerülne, átmegy legalább kétezer kémiai bevatakozáson, amely után már csupán nátrium-kloridot tartalmaz. Ezt a szervezetünk sejtméregként ismeri fel, és azonnal védekezésbe lép ellene. 

Nagyon fontos, hogy a parajdi só adalékmentes: míg a sima sót telerakják egészségtelen csomósodásgátló anyagokkal, ezt teljesen hiányzik a parajdi sóból.

A parajdi só pozitív élettani hatásai

A parajdi fürdősó megakadályozza például az izomgörcsöket, ezért kifejezetten ajánlott sportolás után sófürdőt venni az izmok lelazítása céljából. Jó hatással van továbbá a vérnyomásra,  csökkenti a szívritmus zavarokat, segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet, de még a szem és érrendszeri károsodások megelőzésére, kiegészítő kezelésére is alkalmazható. 

A parajdi só segíti a tápanyagok felszívódását, a csontozat erősítését, számos bőrbetegségre alkalmazható, továbbá izületi bántalmakra, reumatikus panaszokra, vagy tarumás sérülések utókezelésre is használható.

A parajdi sóbánya és sósfürdő története

Az erdélyi Parajd község közelében található 2700 mélységben a parajdi sóbánya, amely a terület gazdaságának egyik legjelentősebb ágazata, hiszen még több száz éven át bányaszható mennyiségű só rejlik benne. 

A 15. századtól székely sónak is nevezett ásványkincset már az ókori rómaiak is bányászták a területen. A vándorló népeket ugyan hidegen hagyta, de a későbbi korokban Szent Istvántól, Luxemburgi Zsigmondon át Mátyás királyig mindenki foglalkozott a parajdi só kitermelésével, értékesítésével.

A só egészségmegőrző hatását kiaknázva, az 1960-as években megkezdődtek Parajdon a földalatti gyógykezelések, mára pedig egész iparág épült köré: a krónikus légúti betegségben szenvedőket kezelő helyiségek mellett ma többek közt hatalmas játszóterek, internet-klub, kávézók, múzeum és szuvenírbolt is létesült.   

Nem csak bánya, fürdő is

A meleg sóstavak a 17-18. században Erdély ismert gyógyfürdőjévé tették Parajdot. Az ősi Parajd-fürdő első írásos említése 1715-ből maradt fenn, majd a fürdő sóstava alig pár évtizeddel később el is pusztult. A tó eltűnése után a helyiek a sósforrások vizeit kapával vágott gödrökbe terelték. Az 1930-as években Parajdnak öt ilyen mesterséges sóstava volt.

Felméri Károly bányaorvos kezdeményezésére a 19. század utolsó éveiben, a József-bánya közelében sósfürdőt hoztak létre, elsősorban a sóbánya alkalmazottai részére. A vizet a bánya kútjából nyerték, ahonnan váltásban két-két ember merte a medencébe. 1932-re elkészítettek egy 16 m2-es kis deszkával bélelt fürdőmedencét, ez volt a parajdi sósfürdő őse.

Később a létesítmény a köszvényes és reumatikus betegségben szenvedők körében egyre ismertebbé vált. Az erősen koncentrált, 1028-1128 méter közötti mélységből feltörő hipertermális sósvíz 600 C°-os hőmérsékleten jelenkezett, és jódos, brómos, alkálifémes, enyhén bikarbonátos összetétele, kőolajos szaga, és enyhe radioaktivitása, különleges, egyedi jelleget mutatott az eddig ismert sósfürdők körében. Kísérőgázai között jelentős mennyiségben volt jelen a metán, az etán és a széndioxid.

Az évtizedek során rengeteget fejlődött, alakult a fürdő, lebontották, újraépítették, átalakították több ízben is. Jelenleg kizárólag csak a sóbányából kiszivattyúzott tiszta, sós vízzel táplálják a szabadtéri strandot. Ennek a sós víznek a föld alatti sókamrában való hosszas tárolása során olyan nagy lesz a konyhasó-koncentrációja, hogy a fürdővendégek mintegy parafadugóként lebegnek a felszínén, és az egyszerű úszás is szinte képtelenség. 

Az erős sósoldat gyógyhatása és a koncentráltságának környékbeli ritkasága évről-évre több fürdővendéget, és gyógyúlni vágyó beteget csalogat a parajdi sósfürdőbe.

A víz kedvezően hat többek közt a degeneratív izületi megbetegedések, csontkinövések, csípőizületi és térdizületi porckopások esetében, jó a reumás betegségek, izom, inszalag, izületi tok, csonthártya, kötőszövet megbetegedése esetén is. 

A sós oldat értágító hatású, ezáltal javítja a szövetek vérellátását, megelőzi a fekély kialakulását, segíti a baleseti, vagy műtét utáni maradványtünetek gyógyulását, valamint szorongásoldó, nyugtató hatása is ismert.

Szinte mindenre jó

A parajdi só használatának szinte csak a képzelet szab határt. Alkalmas ételek ízesítésére, tisztálkodásra, bőrápolásra, regenerációs céllal, vagy betegségek kezelésére fürdősóként alkalmazva, párologtatva, de levegő tisztítására is.

A légszennyezettség következtében kialakuló légúti betegségek kezelésében hatásos módszernek bizonyultak régóta a sóbarlangok, sókamrák, azonban nem mindenkinek van lehetősége ezeket rendszeresen igényébe venni. Erre lehet alternatív megoldás a lakásokba is beépíthető sótégla, amelynek köszönhetően csökkenhet a szárazköhögés, a szervezet ellenállóbb lesz a fertőzésekkel szemben, páramegkötő hatásának köszönhetően pedig még a penészedést is segít meggátolni.

Készülhet belőle továbbá sófal, vagy akár egy egész sószoba is, de süthetünk, vagy grillezhetünk húsokat, zöldségeket is a sótéglán annak hevítése után.

A sólámpa semlegesíti az elektromos berendezések által kibocsátott káros sugárzásokat, így hasznos lehet irodában, hálószobában, vagy a lakás bármely pontján segí megtisztítani a levegőt.

A párologtató sót inhalálásra, párologtatásra, fertőtlenítésre, lábáztatásra, gombásodás ellen ajánlják, a sópárna mindennapos használata pedig csökkenti a reggeli tüsszögést, a száraz köhögést, de jó hatással van az éjszakai pihenésre is. 

A parajdi emellett kedvelt fürdődézsa só.

Mennyibe kerül?

A parajdi só számos testi-lelki baj gyógyszere és még az ára is kedvező. Az étkezési és fürdősó kilónkénti ára nagyjából 500-600 forint, egy sószappan 950 forint, az 5 kg-os sótégla 1050 forint. 

Mi a különbség a Himalája és parajdi só között?

Kezdjük inkább a közös vonásokkal: mindkét sófajta 84 féle ásványi anyagot tartalmaz, és a felhasználási módjaik is hasonlók: készül belőlük szappan, tégla, mécses, lámpa, de étkezésre és kádban való fürdésre is egyaránt alkalmasak. 

Szemmel látható különbség köztük, hogy míg a Himalája só rózsaszínes, addig a parajdi szürkés színű, amelyet az utóbbiban található iszap eredményez. És ebből fakad a további különbség is: az iszap jótékony hatása miatt a parajdi sót az alternatív gyógyászatban sokkal szélesebb körben alkalmazható.

Ezen túl különbség még a származási helyük: az egyiket a Himalája lábánál, a másikat Erdélyben bányásszák.

Gyakori kérdések a parajdi sóról